Mit tehetek ellene? #
Szerencsére, amilyen problémás környezetvédelmi szempontból az élelmiszerpazarlás világszerte, olyan egyszerűen tehetünk ellene mind közösségi szinten, mind a saját háztartásunkban, csak egy kis odafigyelés szükséges hozzá. Kezdésként érdemes segítségül hívni a NÉBIH élelmiszerhulladék piramisát, amely sorba állítja a hulladékok kezelésének lehetséges módjait környezeti hasznosság szempontjából.
Megelőzés #
Első helyen – legyen szó bármilyen hulladékról, jelen esetben élelmiszerről – a megelőzés áll. Ezt már a bevásárláskor – részletes tippeket itt találsz -, sőt még előtte megkezdhetjük, ha tervezünk és odafigyelünk arra, hogy csak azt vegyük meg, amire valóban szükségünk van.
Fontos ökölszabály még, hogy éhesen ne menjünk vásárolni, mivel úgy hajlamosabbak vagyunk az impulzusvásárlásra.
Fotó: stevepb, Pixabay
Megelőzhetjük még a hulladék keletkezését, ha helyesen tároljuk az élelmiszereket, tartósítunk vagy bevetünk újrahasznosító praktikákat.
A következő szint a rászorulók élelmezése, amelyhez még egy, a vendéglátóhelyek, élelmiszergyártók, rendezvények számára hasznos útmutatót is készített az Élelmiszer érték fórum.
Az ezután következő szint pedig a társállatok vagyis a házi-, és/vagy haszonállatok élelmezése, hiszen azzal, ha nekik adjuk a maradék élelmiszert szintén hasznosul, nem válik szemétté.
A hasznosítást az utolsó két szinten a hulladékká válás követi, ennek egy kicsit kedvezőbb módja, ha komposztáljuk a szerves hulladékot, a legkedvezőtlenebb lehetőség pedig a hulladéklerakás, vagyis az élelmiszerhulladék szemétbe dobása, mivel ebben az esetben, a lerakóra kerülve a hulladék rothadásnak indul, amelynek üvegházhatású gázok kibocsátása lesz az eredménye. A Felelős Gasztrohős Alapítvány mottója: Falatonként képesek vagyunk megváltoztatni a világot – érdemes hát egy-egy falattal, lépéssel kezdeni a fenntartható étkezést, élelmiszerpazarlást csökkentést, és ha már belekóstoltunk, adja majd magát a következő és a következő falat!
Élelmiszermentés #
Fotó: Piotr Miazga, Unsplash
Habár egyre többen, több fronton is foglalkoznak ezzel a nehézséggel, nagy áruházak csatlakoznak például a Magyar Élelmiszerbank munkájához és mentenek meg, majd juttatnak el évente 8000 tonna élelmiszert, lelkes fiatalok indítanak élelmiszermentő start up-ot és fejlesztenek applikációt, amelyen keresztül vendéglátóhelyekről és boltokból vásárolhatjuk meg kedvezményesen a nap végén megmaradt élelmiszerke vagy „újrahasznosított” élelmiszermárkát, ami a sörgyártás melléktermékéből, a sörtörkölyből készít granolát, snacket, a számokból is láthatjuk, hogy van még mit tennünk. Ehhez adunk néhány gyakorlati tippet, amit bővíthetünk szabadon a közösségen, családon belül régi és új praktikák egymással való megosztásával.
A helyes tárolással sokat hosszabbíthatunk az élelmiszereink életén és átláthatóbb lesz a kamránk, hűtőnk is, ami a bevásárlások megtervezésében is segít majd.
Fotó: ulleo, Pixabay
- Alkalmazzuk a FIFO vagyis „First in, first out” elvet. Ez azt jelenti, hogy a korábban vásárolt, régebbi élelmiszereket tegyük előre a hűtőben, szekrényben, kamrában és az újabbakat hátra. Így látjuk, hogy miket kell először felhasználnunk, tudunk tervezni, és az előbb felhasználandó dolgok kerülnek majd előbb a kezünk ügyébe.
- Legyen egy külön dobozunk az sos SOS felhasználandó zöldségeknek-gyümölcsöknek a hűtőben.
- A száraz alapanyagok közül, amit lehet, tegyük zárható tárolóba, erre régi befőttesüvegek, kekszes/kávés dobozok is tökéletesen alkalmasak. Ha így tároljuk a termékeket elkerülhetjük a molyosodást, később avasodnak meg az alapanyagaink. A tárolókra mindig írjuk rá, mit tartalmaz és minőségmegőrzési időt is tüntessük fel.
- Figyeljünk rá oda, hogy mit mi mellett tárolunk. Bizonyos zöldségek és gyümölcsök érésük során etilén gázt bocsátanak ki, vannak viszont olyan termények, amelyek erre pont érzékenyek, így sokkal gyorsabban romlásnak indulnak, ha egy helyen tároljuk őket. Etilénkibocsátó például az alma, az őszi-, és a sárgabarack, a füge, a körte és a szilva. A vegyületre érzékeny a brokkoli, a kelbimbó, a káposzta, a karfiol, a zeller, a kukorica, a zöld levelesek, a saláta és az eper is.1
- A hagymát és burgonyát mindig tároljuk külön, így lassíthatjuk a burgonya kicsírázását.
Fotó: stanbalik, Pixabay
- A hazai, szezonban megvásárolt, gyorsan romló bogyós gyümölcsök általában 1-2 nap után megromlanak. Ezen az időn tudunk egy kicsit hosszabbítani az alábbi trükkel: áztassuk kevés almaecetes vízbe a gyümölcsöt, öblítsük át, egy konyharuhára téve szárítsuk meg, majd tegyük légmentesen záródó dobozba/üvegbe és így a hűtőbe.
- Gyorsan romló alapanyag még a fejes saláta, ezt érdemes nedves konyharuhába tekerve tárolni. A leveles zöldeket, előrecsomagolt salátát pedig légmentesen záródó dobozban tartani a hűtőben.
-
Fotó: PublicDomainPictures, Pixabay
A sajtot, felvágottat is érdemes az eredeti műanyag csomagolás helyett légmentesen záródó dobozban tárolni.
- Ha nincs kamránk a hagymát, fokhagymát egy régi harisnyába téve, felakasztva is tárolhatjuk.
- A répát, burgonyát egy ládában, földdel takarva egész télen frissen tarthatjuk, de a répát hasábokra vágva egy vízzel teli befőttesüvegben is tárolhatjuk.
- A kissé fonnyadt leveles zöldeket, gyökérzöldségeket jéghideg vízbe dobva újra frissebbé tehetjük.
- A zöldfűszereket egy pohár vízbe állítva tároljuk a hűtőszekrényben. Ha egyszerre nagyobb mennyiséget szereztünk be belőle és nem fogjuk elhasználni, aprítsuk fel, fagyasszuk le.
- A főtt ételeket csak akkor tegyük hűtőbe, ha már teljesen kihűltek.
- Ha túl sokat főztünk, fagyasszuk le, de mindenképpen írjuk rá a dobozra, hogy mit tartalmaz és mikor tettük el, hogy később könnyű legyen azonosítani. Abban, hogy meddig tárolható hűtőben és fagyasztóban egy-egy kész étel, az itteni → grafika lehet a segítségünkre.
Fotó: Vika Wendish, Unsplash
- A kenyeret/péksüteményeket érdemes zárható kenyértartóban tárolni, hogy tovább friss maradjon vagy egy részét felszeletelve lefagyasztani és mikróban kiolvasztani, amikor szükséges.
- Tegyünk különbséget a minőségmegőrzési idő és a felhasználhatóság között. A „minőségét megőrzi” feliratot általában tartós termékeken, szárazárukon találhatjuk meg. A termék a dátum lejárta után is fogyasztható, hacsak nem érzünk/látunk rajta valamilyen eltérést pl.: penészt, kellemetlen szagot, avas ízt. Ezzel szemben a fogyaszthatósági idő azt a dátumot jelöli, ameddig a termék fogyasztása még biztonságos, persze 1-2 nap „késés” itt is lehetséges. A NÉBIH ajánlott
fogyaszthatósági időkről szóló összefoglalója → itt és → itt található.
