Válts kerékpárra! #
fotó: epicioci, Pixabay
Hitélet és kerékpározás #
fotó: SoyKhaler, Pixabay
Az ember kapott egy gyönyörű világot, egy kertet és azt a feladatot, hogy őrizze, vigyázzon erre a kertre, hogy éljen benne szabadon, de felelősséggel. Nem az a feladatunk, hogy kiszipolyozzuk a világot, és hogy mindenféle üzemanyagot égessünk, hanem az, hogy egy egészséges környezetet hozzunk létre, amiben mi magunk is egészségesek vagyunk – mindkettőnek jó eszköze a kerékpározás. Ráadásul kerékpározni öröm és szabadság is, és meggyőződésünk, hogy katolikus küldetésünkhöz az élet örömének megélése is hozzátartozik. Érdemes nyeregbe pattanni.
Kerékpáros zarándoklat #
Kerékpáros zarándoklathoz is csatlakozhatunk, esetleg mi magunk is szervezhetünk effélét. (Itt, itt és itt találunk erre példát.) Sokszor a szomszéddal van a legkevesebb kapcsolatunk, így nyugodtan tekerjünk el közösségünkkel együtt a szomszéd templomig, tartsunk velük és náluk közös imádságot, majd hívjuk át őket magunkhoz kerékpáros „viszontvendégségbe”- így a kerékpározással egyben kapcsolatainkat és a társadalom finomszövetét is erősítjük.
A szerző saját fotója.
Imalehetőség #
fotó: inspirexpressmiami, Pixabay
Hitünk megélésének különösen szép és mély módja lehet a természetben végzett ima vagy – Assisi Szent Ferenchez hasonlóan – a természeti elemekhez kapcsolódó imádság. Ha közös bringázásunkat azzal indítjuk, hogy a Naphimnusz szövegének segítségével „levegő zsolozsmát” tartunk, melyben átéljük a levegő éltető voltát, és azt, hogy a Földön bármikor létező és létezett teremtmény ugyanazon levegőn osztozik, akkor a testvériségnek, egymásra és Istenre utaltságunknak különös szintjét tapasztalhatjuk meg.
A közösségépítő kerékpározást – ezen református kezdeményezéshez hasonlóan – akár a templomba járáshoz is köthetjük. Milyen csodálatos módja a teremtett világ dicsőítésének, ha legalább a vallásos eseményeinkkel nem szennyezzük tovább a környezetet!
A motorizált közlekedésen túl #
Hajlamosak vagyunk az autózást, a gyors, egyéni és kényelmes helyváltoztatás lehetőségét egyfajta alapjogként látni, miközben furcsamód a zöldre, a biztonságos utakra és az élhető városi környezetre ugyanígy vágyunk. Ne essünk az önzés azon bűnébe, hogy úgy véljük, nekünk egyszerre jár az, hogy autóval kényelmesen bárhová bármikor eljussunk, és egyben az is, hogy tiszta levegőjű, egészséges környezetben élhessünk.
fotó: Susan Q Yin, Unsplash
Gondolkodjunk biciklizésben! #
fotó: Openverse
Használjuk ki ez utóbbi, természetes és egészséges vágyunkat, és néha engedjünk neki! Ha egészségünk megengedi, 1-2 km-es távolságban elsősorban ne autóban, hanem gyaloglásban, rollerben, bicikliben gondolkodjunk. Ha elsőre nehéznek, esetleg – főleg a kerékpározás – veszélyesnek tűnik, próbáljuk ki szép időben, kis forgalom mellett, védett utakon. (Megjegyezzük rögtön, hogy nem „a kerékpározás” mint olyan veszélyes, hanem a nagyobb gépjárművek, amik nagy sebességgel közlekednek az utakon.) Kezdő kerékpárosoknak szóló tanácsainkat itt foglaljuk össze.
Fokozatosan aztán mehetünk egyre többet, egyre ‘rosszabb’ időben, egyre forgalmasabb helyen is autón kívüli közlekedési móddal.
Fotó: Openverse
A séta közösséget épít! #
fotó: PhilipBarrington, Unsplash
Külön jó pont, hogy míg autóban ülve általában alig beszélget a család, gyalog ez teljesen másképp van: séta alatt könnyebben megnyílnak az emberek, könnyebben kapcsolódnak egymáshoz. Egy szó mint száz: igyekezzünk az autót csak a valóban szükséges, máshogy nehezen megoldható helyzetekre tartogatni, kisebb távolságokhoz használjuk a lábunkat!
A teremtésvédelmi faktoron kívül saját egészségünk, családi kapcsolataink és a levegő minősége is csak előnyét látja!
