Ahhoz, hogy felelős fogyasztói döntéseket hozzunk, és ne szerezzünk be, ne halmozzunk fel feleslegesen dolgokat, érdemes megfontoltan cselekednünk. Először is tudatosan átgondolni a szükségleteinket. Vannak persze olyan esetek, amikor valamilyen fogyasztási cikkre valóban szükségünk van. De ilyenkor is vannak alternatívái az új dolgok beszerzésének és birtoklásának. Milyen fokozatai lehetnek a felelős tárgyhasználatnak?
- Szükségünk van-e az adott dologra? – Vásárlás előtt komolyan gondoljuk végig, valóban nélkülözhetetlen-e számunkra, amit be szeretnénk szerezni.
- A tulajdonlás helyett tudnánk alternatívát? – Ha valóban szükségünk van rá, gondoljuk át, tényleg birtokolnunk kell-e, esetleg elég, ha kölcsönözzük, kölcsönkérjük?
- Tárgymegosztást megcélzó közösség szervezése – Intézményes kölcsönzőhelyek mellett remek lehetőség, ha közösségünkben megszervezzük a tárgymegosztás rendszerét. A közösség tagjai ezáltal megoszthatják egymással azokat a saját eszközeiket, amelyeket csak időlegesen használnak, így átmenetileg akár nélkülözni is tudnak. (Ennek lehet egyfajta megvalósulása az is, ha a tárgyak időről időre a közösségen belül gazdát is cserélnek – pl. könyvcsere, gyermekek ünneplő ruháinak cserebelélése, iskolafelszerelés csereberéje)
- Közösségi tulajdonba kerülnek az eszközök – Bizonyos eszközöket a közösségre átruházhatunk vagy a közösség együtt szerzi be ezeket. A közösen birtokolt tárgyakat pedig előre megbeszélt szabályok szerint használhatják a közösség tagjai.
- Közösségi javítóműhelyeket tartunk fenn – Ha a saját vagy a közösségi tulajdonban lévő tárgyak elromlanak, megsérülnek a használattól, sok esetben megjavíthatóak. Van azonban, aki szerszám, rutin/szaktudás vagy idő hiányában nem tudja ezeket az eszközöket megjavítani. Erre lehet remek megoldás, ha a közösség tagjai akár időszakos akár állandó jelleggel közösségi javítóműhelyt szerveznek, ahol eszközökkel, tapasztalatokkal tudják egymást segíteni a javítható tárgyak új életre keltésében.
Fotó: Kelly Sikkema, Unsplash
