Fotó: https://ph.ucla.edu/faculty/diamond
Az 1934-ben született biogeográfus és élettan professzor a fenntartható rendszerek kutatásában és megértésben kiemelkedőt alkotott. Az Egyesült Államokban sokáig a WWF vezető testületének tagja volt, elkötelezett környezetvédő, ismeretterjesztő munkái pedig szélesebb közönség számára is érthetővé tették azokat a gondolatokat, amelyek Diamond sajátos névjegyévé váltak az idők során: a biológia, geológia és a régészet összekapcsolásával adott válaszok olyan kérdésekre, mint:
- miért az európai felfedezők jutottak el más földrészekre és nem fordítva?
- miért történik meg időről időre, hogy társadalmak túlhasználják környezetüket?
- Zűrzavaros időkben mik a túlélési stratégiák egy közösség számára?
Ismeretterjesztő munkáiért 1998-ban Pulitzer-díjat kapott.
Most dióhéjban bemutatom néhány eredményét, magyarul elérhető, gondolatformáló könyvein keresztül.
Jared Diamond könyvei #
- Háborúk, járványok, technikák
A könyv forradalmasította azt, amit a történelem hajnaláról gondolunk. A szerző saját bevallása szerint gyakran törte azon a fejét, hogy miért történhetett meg, hogy az európai felfedezők megérkeztek Montezuma azték király udvarába, és nem Montezuma hajói kötöttek ki az Ibériai-félszigeten. A válasz természetesen nem a fehér rassz felsőbbrendűségében rejlik. Diamond megvizsgálja azokat a feltételeket, amelyek szükségesek voltak a földművelés kezdeteihez, a letelepült emberiség első civilizációs kísérletének megindulásához. Arra jut, hogy az eurázsiai kontinensen van a legnagyobb egybefüggő mediterrán éghajlatú terület, azaz itt volt alkalmas a legnagyobb K-Ny-irányú térség arra, hogy a vadnövényekből mezőgazdasági növényeket nemesítsenek, ahol az éghajlat megfelelően állandó és az adottságok lehetővé teszik a kísérlet megkezdését. Ezen a területen eredetileg 33 nagymagvú fűféle volt található, míg pl. Mezo-Amerikában 5. Itt volt továbbá jelen a legtöbb háziasítható vadállat – 72 „jelölt”-ből 18-at háziasítottak, míg pl. Amerikában 24 „jelölt”-ből csak 1-et háziasítottak. Az okok vizsgálata vezet arra, hogy azok az embercsoportok válhattak a Földön a legősibb civilizáció kialakítóivá, akik a Termékeny Félhold területén kezdték meg a földművelést. A könyv meghatározó jelentőségű, ugyanakkor olvasmányos is.
- Összeomlás
Diamond 12 fő környezeti problémát nevezett meg, amelyeken a múlt és a jelen társadalmainak fennmaradása múlt illetve múlhat. Ezek az élőhelyek pusztulása, a túlhalászat és túlvadászat, a talajok pusztulása, a fosszilis energiahordozók fogyása, a légkör szennyezése, az ember beavatkozása a globális biogeokémiai ciklusokba, az ipar környezetszennyezése, az idegenhonos és invazív fajok terjedése, a globális népességnövekedés és az emberiség ökológiai lábnyomának növekedése. Tanulságként leírja, hogy bizonyos társadalmak meg tudták oldani, hogy ne tűnjenek el, mások viszont nem, és a könyv tanulsága erőteljes: nem kell a természet pusztításában „mindent kipróbálni”, hivatkozva arra, hogy nem ismert a végkifejlet, mert ismert. Nem kell megpróbálnunk kiirtani a környező erdőket például, hogy megtudjuk mi történik utána, az anaszázi indiánok például már megtették ezt és az eső hiányában ők is eltűntek a történelem színpadáról.
- Zűrzavar
Úgy tűnik, hogy mindaz a bölcsesség, amelyet az emberiség felhalmozott és amelyet például Diamond korábbi könyveiben bemutat, nem elegendő ahhoz, hogy elkerüljük a válságokat, és amilyen problémákkal most néz szembe az emberiség, azok mind súlyukat, mind következményeiket tekintve nagyon súlyosak. A Zűrzavar arra világít rá, hogy egyes országok miért tudják jobban kezelni a válságokat másoknál. A szerző bemutatja, hat ország példáján keresztül (Finnország, Chile, Indonézia, Japán, Németország és Ausztrália ) hogyan élt túl ezen országok társadalma jelentős katasztrófákat az elmúlt kétszáz év során. A tőle megszokott módon hasonlóságokat és szabályszerűségeket keres, amelyeket összegezve mintegy „receptet” ad arra, hogy a felbukkanó veszélyhelyzeteket hogyan lehet bölcsen megoldani. A szerző mindegyik országban eltöltött valamennyi időt ahhoz, hogy írása autentikus lehessen. Előre tekintve fontolóra veszi, melyek lesznek a legnagyobb fenyegetések a jövőben, és megvizsgálja, milyen kockázata van annak, ha a világ a jelenlegi és várható jövőbeli válságok során nem a megfelelő válaszokat adja majd.
