Fotó: Trent Haaland, Unsplash
Közepes, 4 évesnél idősebbeknek, 20-60 perc, szembekötő kendőkre lesz szükség
Legalább két fős csoportokban játsszuk. Alakítsunk párokat. Bekötött szemű társadat vezesd el egy számodra vonzó fához. Hogy ez milyen messze lehet, az függ párod életkorától, és attól, hogy mennyire képes tájékozódni. Egész kis gyermekek kivételével 20-30 méterre nyugodtan elmehetünk.
Segítsd a „vakot” a fa felfedezésében, egyéni jellegzetességeinek megismerésében. Tapasztalataink szerint a konkrét kérdések, utasítások hatékonyabbak az általánosaknál. Az „Érezd a fát” felszólításra kevesebb érdeklődéssel reagálnak, mint ha azt mondod: „Dörzsöld az arcod a fa kérgéhez!” Ahelyett, hogy „Fedezd fel a fádat!” jobbak a következők: „Él még ez a fa? Át tudod fogni?… Idősebb nálad?… Találsz-e rajta élő növényeket?… Állatok nyomát?… Zuzmókat?… Rovarokat?”
Mikor vak társad befejezte a fa tanulmányozását, vezesd vissza a kiindulási pontra, de ne a legrövidebb úton! (Itt rejlik a móka lehetősége: nem létező fatörzsek átléptetése, keresztülcsörtetés olyan bozótosokon, melyek nem is esnek útba.) Visszatérve vegyétek le a kötést, és a látóvá vált vak igyekezzen megkeresni a fáját. Mikor a gyermek a saját fáját keresi, az erdő egy csapásra egyéniséggel bíró fák csoportjává válik.
Egy fa feledhetetlen élményt jelenthet a gyermek életében. Sokszor előfordul, hogy azok a gyerekek, akikkel ezt a játékot játszuk, évek múltával is szó szerint kivonszolnak az erdőbe, hogy megmutathassák: „Nézd! Ez az én fám!”
(Joseph Cornell: Kézenfogva gyerekekkel a természetben. Magyar Környezeti Nevelési Egyesület. 1998.)
További játékok ITT
