1. Közösségi vásárlás: beszerzéseink zöldítése

Beszerzéseink zöldítése #

Fotó: Ginny Rose Stewart, Unsplash

Kié a felelősség?  #

• Aki környezetterhelő módon, sok hulladékkal járó módon állít elő egy terméket? – „De hiszen én csak kiszolgálom az igényeket, azt állítom elő tömegesen, amit tömegesen vesznek! Ráadásul a mérethatékonyságom miatt jó áron, ami jó a vevőknek – védekezik az egyik.”
• Vagy aki megvásárolja ezt a terméket? – „Számomra csak ez volt elérhető. Ráadásul nem is tudtam, hogy ez ennyire megterheli a teremtett világot – mentegetőzik a másik.”
• Esetleg aki állami, szabályozói sapkában engedi így termelni a cégeket? – „De hiszen szabad piac van, nem szólok bele. De hiszen fontos az élelmiszerbiztonság, elő kell írjam a csomagolást a vevők érdekében!” – így a harmadik.

A felelősség közös, ahogy a következmények is. #

1. 

   Fotó: Victoria Alexandrova, Unsplash

   Az első és legfontosabb szabály, hogy amit nem veszünk meg, abból nem keletkezik hulladék. Mert amit sokan nem vesznek meg, azt jó eséllyel nem is gyártják, gyártjuk le – vagy legalábbis sokkal kevesebb készül belőle. Valószínűleg a beszerzéseinkre is igaz a 80-20-as Pareto-szabály: a tárgyaink, a megvett dolgok 20%-a 80%-ban járulhat hozzá a jól-létünkhöz, míg a dolgaink maradék 80%-a legfeljebb 20%-nyit tehet hozzá. Azaz, amire nincs feltétlen szükségünk, azt ne vegyük meg, mert jó eséllyel nem is fog hiányozni.

2. A második szabály, hogy ha már szükségünk van tárgyakra, eszközökre, mások által előállított élelmiszerre, ételre, akkor emberközpontú gazdaságot építsünk. És itt most nem a bábeli megközelítésre kell gondolni, ahol Isten helyett került a középpontba az ember. A cél az lenne, hogy a gazdaság egésze az Isten képmására teremtett embert szolgálja, minden embert, és ne a profit, kevesek anyagi nyeresége legyen a középpontban. Olvass utána! 

Mit tehetsz, mit tehettek ezért?  #

• Fogyasztóból válj tudatos vásárlóvá: nézd meg, hogy kitől vásárolsz és fontold meg, hogy tényleg szükséged van-e rá.
• A gazdaság szereplőjeként alakítsd a saját cégedet, munkahelyedet emberközpontúvá, teremtésvédővé, a KETEG – Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban elveit megismerve és alkalmazva. 
• De még jobb, ha saját, teremtésvédő vállalkozást indítasz, indítotok.
• Az állami, szabályozói szektorban dolgozva hozzatok olyan szabályokat, amelyek a teremtésvédő magatartás, illetve az emberközpontú gazdaság irányába terelik a piac szereplőit.
• Civilként lobbizzatok a piac szereplőit a teremtésvédő magatartás, illetve az emberközpontú gazdaság irányába terelő szabályokért.

Szubszidiaritás gazdálkodásunkban #

A Katolikus Egyház Társadalmi Tanításának egyik fontos pillére a szubszidiaritás: azaz a döntéseket minél “alacsonyabb” szinten hozzák, ahol még lehet, minél inkább azok hozzák meg, akik érintettek annak hatásaiban.

Helyi döntés #

Fotó: Kelly Neil, Unsplash

Például azt, hogy milyen méretű és formájú uborkát jó termelni és fogyasztani nekünk Magyarországon, azt ne akarják Brüsszelben azoknak a transznacionális szervezeteknek a szintjén szabályozni, amelyekben részt veszünk. De ezt még Magyarország szintjén sem érdemes előírni, az egyes vidékek, sőt az egyes emberek ezt pont jól el tudják dönteni, hogy mi jó nekik.

Közös szabályozás #

Fotó: Umesh R. Desai, Unsplash

Viszont azt, hogy használjunk-e egyszer használatos műanyag zacskókat, nem érdemes az egyes emberekre bízni, mert az egyén hajlamos a kényelemre, ezt érdemes minél nagyobb területekre egységesen szabályozni, mert a hatása közösségi szintű, egymás szemetébe fulladunk bele.

Helyben termelés #

Fotó: Marek Studzinski, Unsplash

Hasonlóan van ez a megvásárolt dolgaink előállításával is: minél közelebb gyártják, termelik, tenyésztik, készítik el, annál jobb. Almát nem érdemes Spanyolországból hozni, ha vehetünk Szabolcsból is, de például nem feltétlen érdemes azon erőlködni, hogy legyen számítógép-gyár a közelünkben. De ha történetesen van, akkor részesítsük az ott gyártott gépet előnyben. És ezzel el is jutottunk a harmadik szabályig: amennyire teheted, a helyi gazdaságot részesítsd, részesítsétek előnyben. 

Mit tehetsz, mit tehettek ezért? #

1. Légy képben, dönts tudatosan!
   • Kutasd fel a helyi forrásokat, legyen szó friss zöldségről, gyümölcsről, húsról, pékáruról, füstöltekről, felvágottról, édességről, vegyszerekről, háztartási eszközökről, műszaki cikkekről vagy bármi másról: keresd meg a legközelebbi termelői piacot; vásárolj csomagolásmentes boltban; csatlakozz a közeledben lévő közösségi vásárhoz, ahol előre meg tudod rendelni, amire szükséged van. 
   • Osszátok meg a kiderített forrásokat egymással, hozzatok létre közösségi tudástárat a helyi forrásokból.
2. Szervezd meg, hogy a közeledben elérhető legyen! Rendszeresen végiglátogatni a felderített helyi forrásokat, hogy időről-időre beszerezzük, amire szükségünk van, nagyon időigényes lehet, nem mindig fér bele az életükbe a hétköznapi feladatok mellett. De összefogva lehet ezt hatékonyabban, hosszú távon is fenntartható módon szervezni!
   • Fogj össze másokkal a környezetedben, és hozd el a többieknek is, ha elmész valahová beszerzőútra.
   • Ha nincs a közeletekben olyan gyűjtőpont (piac, bolt stb.), ahol könnyen hozzájuthattok a helyi termékekhez, akkor teremtsétek meg ennek a lehetőségét: biztosítsatok helyszínt termelői piachoz; indíts vállalkozásként csomagolásmentes boltot; de a legegyszerűbb, ha a közösségetekben összefogva előrendeléses közösségi vásárt szerveztek, így ha egy kiszemelt termelőtől közösen rendeltek, akkor összejöhet annyi rendelés, hogy megérje a termelőnek helybe hozni; rendszeresíthetitek is ezeket az előrendeléses közösségi vásárokat, de esetleg dobozközösséget is alapíthattok (ami a közösség által támogatott mezőgazdaság modelljét valósítja meg; Olvass utána!), vagy indíthattok bevásárlóközösséget.
     

     Fotó: Annie Spratt, Unsplash

3. Az utolsó lépés, hogy támogasd a körforgásos gazdaság elvének elterjedését.A helyi gazdaság támogatásával elsősorban a helyi közösség megerősítéséhez, ellenállóképességének növekedéséhez, a környezetünkben lévők megélhetéséhez járulunk hozzá, a környezeti terhelést pedig a szállítás és a szükséges csomagolóanyag mennyiségének csökkentésével tudjuk mérsékelni.

Környezetkímélő szemlélet minden szinten #

Fotó: Noah Buscher, Unsplash

A következő lépés elérni azt is, hogy az élelmiszer, a termékek előállítása is környezetkímélő módon történjen:

már tervezéskor szempont legyen 

• az újrahasznosíthatóság, 
• a szerelhetőség, 
• a környezeti externáliák minimalizálása:
  • a termék minél inkább megújuló anyagból, vagy már a gazdaságban elérhető anyagból készüljön,
  • minimalizálva legyen a véges természeti erőforrások felhasználása (amit tipikusan bányászattal egyszer tudunk kitermelni, aztán előbb-utóbb elfogy);
  • az életútja végén minél kevesebb hulladék keletkezzen (végcélként semmi);
  • a gyártása, előállítása, szállítása során minél kevesebb felhasználhatatlan hulladék keletkezzen (pl. gyomok elleni talajtakarásnál ne műanyag fóliát alkalmazzon a gazda, hanem lebomló geotextilt).

Mit tehetsz, mit tehettek ezért? #

• gazdálkodóként ismerd meg, alkalmazd
• vásárlóként értsd meg a különbségeket:
  • preferáld a körforgásos gazdaság elveit alkalmazó termékelőállítókat;
  • segítsd, motiváld őket, hogy a működésüket hozzáigazítsák ezekhez az elvekhez;
  • légy innovatív és a tudásoddal, ötleteiddel segíts új megközelítéseket kialakítani.
• ha lehetőséged van rá, alakítsd a szabályokat olyan módon, hogy a gazdálkodókat ebbe az irányba tereljék, de legalább lobbizz ilyen szabályokért.

Fotó: Edward Howell, Unsplash