Fotó: Joe Zlomek, Unsplash
Erkölcsi megfontolások
A fősodratú környezetvédelemben sajnos még mindig sokan vakok annak felismerésére (de legalábbis elmulasztják egyértelmű kimondását annak), hogy pusztán technológiai fejlesztésekkel nem számolható fel az a humánökológiai problémahalmaz, amely túlfogyasztásunkból és más (rossz) értékválasztásainkból fakad a világban. Ehelyett első helyen értékrendváltásból fakadó, nagy fokú mértékletességnek, életmódváltásnak és egyértelmű fogyasztáscsökkentésnek kell állnia. Habár mind hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a mi személyes életvitelünk nem túlfogyasztó, hisz mindent jó okkal vásárolunk meg, jól belegondolva és őszintén szembenézve a dologgal be fogjuk látni, hogy — hacsak eddig nem törekedtünk igen-igen radikális elszántsággal ökológiai lábnyomunk tudatos csökkentésére életünk minden frontvonalán — legalább a mulasztás és kifogáskeresés szintjén elmarasztalhatóak vagyunk olyan fogyasztási döntések meghozatalában, amelyekkel szükségtelenül jelentettünk be igényt részesedésre a véges erőforrásokból.
A felelős tárgyhasználat szintjeiről röviden itt olvashatsz.
Fotó: Ray Shrewsberry, Unsplash
Kulturális megfontolások
Magyaroszágon — részebn rossz történelmi tapasztalatoknak köszönhetően is — igen alacsony fokú az osztozkodás és a felelősen végzett közös használat kultúrája, amelynek Európa nyugati országaiban többek között a szövetkezetiség keretei között régi hagyományai vannak. Noha sajnos összességében Nyugat-Európa sem szolgálhat mintául kis ökológiai lábnyomúságra, el kell ismerni, hogy “a közösnek” ez a hagyománya — mind a fogyasztás, mind pedig a közösségiség szempontjából — határozottan a fenntarthatóság irányába mutató kulturális tényező. Ennek itthoni újra felfedezéséhez és begyakorlásához valamint ökológiai lábnyomunk tényleges csökkentéséhez jó gyakorlóterep lehet a közösségi tárgymegosztás.
Fotó: heinzremyschin, Pixabay
Miért osztozzunk?
Sok esetben előfordul, hogy tárgyaink a nálunk töltött életidejük túlnyomó részét a polcon (garázsban, fészerben) állva töltik anélkül, hogy éppen bárki hasznukat venné. Pusztán a készenlétben állásuk kedvéért birtokoljuk őket az idő nagy részében, és érdemes lelkiismeretvizsgálatot tartanunk, hogy rafinált módon nem a felesleg (voltaképpen mások előli, de mindenképpen a közös otthon kárára megvalósuló) halmozásának bűnében vagyunk-e ilyenkor részesek. A közösségi tárgymegosztás határozottan jó gyakorlat a túlfogyasztás ellenében, hiszen lehetővé teszi, hogy többen is használják ugyanazt a tárgyat ahelyett, hogy mindenki megvenné a sajátját. Ez pozitív hatással van az energiafogyasztásra és a környezetre, mivel csökkenti az új cikkek előállításához, csomagolásához, szállításához szükséges erőforrások mennyiségét. Az tárgyak megosztása összehozhatja a közösségeket és fejlesztheti az együttműködés szellemiségét.
Fotó: Hannah Busing, Unsplash
Már létező példák
Az tárgyak megosztására már létező példák a könyvtárak, a kerékpármegosztó programok a kölcsönzők. Használjuk ezeket, vagy ha elégedetlenek vagyunk a fennálló szolgáltatásokkal, fontoljuk meg jobbak megszervezését, ha erre lehetőségünk van. Kisközösségünkben egész biztosan nyílik arra terünk, hogy bizalmi alapon, komoly bürokratikus és jogi formák nélkül megvalósítsunk hasonló célú kezdeményezéseket. Ennek a legalsó fokán szervezhetünk alkalomszerűen ruhacserét, könyvcserebörzét vagy közösségi tárgyjavító napot, de még magasabbra léphetünk, ha egy külön kis intézményt hozunk létre közösségünkben a tárgyak megosztására. A megosztott tárgyak lehetnek könyvek, kéziszerszámok, kerti szerszámok, háztartási gépek, járművek, gyerekruhák, játékok, jelmezek stb.
Tárgymegosztó kör szervezése
Ha tárgymegosztó kört szeretnénk létrehozni a közösségünkben, kezdjük annak azonosításával, milyen dolgokat szeretnének / hajlandóak megosztani az emberek. Ennek előkészítése érdekében jót tehet egy közösségi problémafelvetésből és beszélgetésből álló, megalapozó “kampány” is. Hozzunk létre egy rendszert annak nyomon követésére, hogy ki kitől kölcsönözte az egyes tételeket, és mikor kell azokat visszaadni. Egy interneten szerkeszthető és a közösség tagjaival megosztott táblázat a tárgyak és használók nyomon követésére lehet erre egy alapszintű megoldás. Fontoljuk meg egy olyan fizikai hely létrehozását is, ahol a tárgyakat tárolhatjuk és a közösség tagjai könnyen hozzáférhetnek. Ennek hiányában azonban központi hely nélkül, az otthonainkban tartott és onnan kölcsön adott tárgyak megosztására is lehetőség van. Az tárgyak megosztása mellett egy közösségi javítóműhely felállítása is előnyös lehet.
Fotó: Randy Fath, Unsplash
Közös tervezés
A szoros együttműködés része lehet a szükséges tárgyak kijelölése, megvételükhöz és fenntartásukhoz szükséges költségek kezelése és szétosztása. Ha például előreláthatólag a tagok közül többeknél építkezés vagy lakásfelújítás történik, előre meg lehet tervezni a beszerzendő szerszámokat és anyagokat, összeegyeztetni a párhuzamos folyamatokat.
Közösségi tulajdon
A tárgymegosztás egy magasabb fokát jelenti, ha a közösség tulajdonában vannak a megosztott eszközök. Ekkor a közösség (és nem egy-egy személy) finanszírozza, szerzi be, tulajdonolja, tartja nyilván (megbízott tagok révén) az “eszközparkot”, és természetesen — saját szabályok mentén — mindenki felelősen használhatja is a tárgyakat.
Lakóközösség
Fotó: Hillary Ungson, Unsplash
A tárgymegosztásnak egy másik speciális, magasabb szintű formáját nyújtja az úgynevezett co-housing lakóközösség, ami némiképp hasonló a szerzetesi rendházak életmódjához. A co-housingban a szokásos lakótársas albérletekkel ellentétben az a különbség, hogy nem csak egymás mellett élés történik, hanem együttélés is: a lakótársak egy közösség tagjai, a lakóterek pedig — a legszemélyesebb terek kivételével — közösségi, azaz a társas érintkezést kiemelten célzó helyiségek, a berendezési tárgyak és a lakhely más tárgyai részben vagy teljesen közös megosztásra kerülnek.
Összességében elmondható, hogy a közösségi tárgyak megosztása és a javítóműhelyek fontos lépések a fenntarthatóbb közösségek létrehozása felé, amelyek előtérbe helyezik az erőforrások megőrzését és a tagok közötti együttműködést.
Ajánlott olvasnivaló még:
https://kiutak.hu/linkek/osszunk-meg-hasznalati-targyakat-egymas-kozott/
https://kiutak.hu/linkek/inditsunk-kozossegi-javitomuhelyt/
https://kiutak.hu/linkek/mukodtessunk-kolcsonzot/
Fotó: Viktor Keri, Unsplash
