A hulladékgazdálkodás kulcsfontosságú kérdés, amely hatással van a környezetre s az emberi egészségre egyaránt, s mindannyiunk felelősségét fölveti. Magyarországon csakúgy, mint másutt a hagyományos hulladékkezelési gyakorlatok, mint a nyílt hulladéklerakás és -égetés, környezetszennyezéshez és egészségügyi kockázatokhoz vezettek. Az Egyesült Nemzetek Szervezete által kijelölt Fenntartható Fejlődési Célokban (SDG: Sustainable Development Goals) összhangban közvetve vagy közvetlenül jelen van a hulladékgazdálkodás témája. A hagyományos hulladékgazdálkodási gyakorlat nem volt megfelelő a növekvő hulladékprobléma kezelésére. A hulladék szelektálását ma sem alkalmazzák széles körben, és korlátozott az újrahasznosítás és a komposztálás alkalmazása is. Ennek eredményeként növekszik a keletkező hulladék mennyisége, ami a természeti erőforrások kimerüléséhez (a nyersanyag keltkezési oldalán) és a környezet (mint elnyelő) leromlásához vezet.
Szerencsére jelenleg is vannak olyan kezdeményezések, amelyek a hulladékgazdálkodás javítását célozzák. Az egyik ilyen kezdeményezés a hulladékok keletkezésénél történő szegregáció megvalósítása, ahol a háztartások és a vállalkozások biológiailag lebomló és biológiailag nem lebomló anyagokra bontják szét hulladékaikat. Erre mindannyian törekedhetünk otthonainkban, ahogy a szelektív gyűjtésre is, ami megkönnyíti a hulladék újrahasznosítását és komposztálását, csökkentve a hulladéklerakókba kerülő hulladék mennyiségét. Ezen túlmenően a hulladékgazdálkodási létesítmények, például az anyaghasznosítási létesítmények és az egészségügyi hulladéklerakók létrehozása javította a hulladékgazdálkodást régiónk országaiban. Ezek a létesítmények segítik a hulladékok környezetbarát újrahasznosítását és ártalmatlanítását. Végül a komposztálási és újrahasznosítási programok támogatása is hozzájárult a hulladék csökkentéséhez és a környezet védelméhez.
A jelenlegi kezdeményezések ellenére továbbra is szükség van a hulladékgazdálkodás fejlesztésére. Ennek egyik módja a hulladékgazdálkodási politikák és szabályozások megerősítése. Ezzel biztosítható a hulladék környezetbarát kezelése és a szennyezők felelősségre vonása. Ezenkívül a hulladék elkülönítésével és csökkentésével kapcsolatos növekvő lakossági figyelemfelkeltő kampányok ösztönözhetik a háztartásokat és a vállalkozásokat a megfelelő hulladékkezelés gyakorlására.
Magyarország előrehaladást ért el a hulladékgazdálkodás terén, amelynek középpontjában a hulladéklerakók visszaszorítása áll. Még mindig vannak azonban olyan kihívások, mint a szelektív gyűjtés és az újrahasznosítás alacsony aránya (ld. ábra).
Magánszemélyként vagy kisközösségként kevesebb hulladékot termelhetünk a fogyasztás csökkentésével, azaz a megelőzéssel, mely (a másik ábrán bemutatott hulladékpiramis alapján is) a legfontosabb törekvésünk kell legyen. Ide tartozik használati tárgyaink figyelmes, kíméletes – mondhatjuk, szeretetteljes – használata is. A tárgyak újrahasználatával (újak vásárlása helyett), a szerves hulladék otthoni komposztálásával és a veszélyes hulladékok megfelelő ártalmatlanításával folytatható a sor.
Támogathatjuk a fenntartható hulladékkezelésre irányuló helyi kezdeményezéseket is, például a gyűjtés és újrahasznosítás közösségi alapú megoldásait, s bár ne feledjük, hogy a szelektív gyűjtés és újrahasznosítás (a piramis közepe táján) egyáltalán nem A MEGOLDÁS önmagában, a mégiscsak keletkező (és remélhetőleg egyre kevesebb) hulladék kezelésében alapvető normánk és gyakorlatunk kell legyen. A helyi önkormányzatoknak előtérbe kell helyezniük a fenntartható hulladékgazdálkodást azáltal, hogy továbbfejlesztett gyűjtési rendszerekbe és technológiákba fektetnek be az újrahasznosítás és az energiatakarékosság érdekében, helyi közösségként pedig lobbizhatunk is önkormányzatunknál, hogy növeljük a tisztségviselőkben az ez irányú motivációt. Jó volna, ha hulladékpiramis alján látható lehetőségek (az energianyerési célú hulladékégetés és még inkább a deponálás) fokozatosan mind kevesebb hulladék sorsát jelentenék. A hulladékgazdálkodási hierarchia követésével és a minden szinten szorgalmazott összefogással tisztább környezetet és egészségesebb közösségeket érhetünk el.
Műanyagok szelektív gyűjtésében eligazító lehet ez az összefoglaló ábra a termékeken látható anyagjelzésekről.
A hulladékgazdálkodással kapcsolatban fontos megismernünk (és lehetőség szerint másokkal is megismertetnünk a körforgásos gazdaság (vagy kék gazdaság) modelljét.
A hulladékok kérdéskörével rokon terület szennyvizeink keletkezése és sorsa. Magánemberekként és közösségekként elsősorban a háztartási (kommunális) szennyvíz keletkezésére és utóéletére van ráhatásunk. Erről, és a témához kapcsolódó alomszékkel kapcsolatban itt olvashatsz.
Ajánlott források #
– Friss és máris a szemétben: A globális élelmiszerpazarlás – dokumentumfilm az élelmiszerpazarlásról
– Greendex Jövő Idő – A szelektív hulladék útja – rövidfilm egy székesfehérvári hulladékgazdálkodó cégről
– Gyetván Csaba: Honnan van a vizünk? Meddig lesz elég?
– Hirek360.hu – A hulladék útja – riport egy berettyóújfalui hulladékgazdálkodó cégről
– Honnan-hova? A szelektív hulladék útja – egy szegedi hulladékgazdálkodó cég ismeretterjesztő rövidfilmje
– Hulladék Akadémia: Szólt a kakas: ébresztő! – rövid animációs film Magyarország hulladékkibocsátásáról
– Hulladékok számokban Az egyes hulladékfajták mennyisége a kezelés módja szerint (2004–) (KSH)
– Index Képbehozó – 8 dolog, amit nem mertél megkérdezni a szelektíven gyűjtésről
– Kelemen Béla: Vízönellátás családi léptékben
- Környezeti helyzetkép (KSH)
- Környezetkép 2020. (KSH)
- Mennyi vizet fogyaszt egy átlagos család egy nap?
– Szatmárikum Házai – A hulladékok életútja – oktatási rövidfilm a hulladékokról
– Szelektív hulladékgyűjtés – oktatási kisfilm gyerekeknek
– Továbbtanulnál? Érdekelnek a földtudományok? Ezek a képzések hasznosak lehetnek!