Fotó: Shannon Potter, Unsplash
Közepes, öt évesek vagy idősebbek, egy gombolyagra lesz szükség, 30 perc
Ez a játék remekül megvilágítja a természetes életközösségek tagjai között fennálló létfontosságú kapcsolatokat. A hálózatépítés szemléletesen bemutatja hogy a levegő, a sziklák, a növények és az állatok hogyan működnek együtt kiegyensúlyozott élet-hálózatban.
A gyerekek kört alkotnak. A játékvezető középen áll, kezében egy gombolyaggal. „Mondjatok egy növényt, mai itt a környéken él!..Ibolya…Jó. Tessék, Ibolya kisasszony, fogd a madzag végét. Él-e itt olyan állat, ami megeheti az ibolyát?…Nyúl! …Ó, az nagyon fogja szeretni. Nyuszi úr, gyere, fogd meg itt a madzagot; hozzá vagy kötve Ibolya kisasszonyhoz, hiszen szükséged van rá, hogy jóllakhass. És ki eszi meg Nyuszi urat vacsorára?”
Kösd össze sorra a gyerekeket, miután megbeszéltétek kapcsolatukat a csoport többi tagjával. Vess fel új elemeket és szempontokat, mint pl. eddig nem említett állatok, talaj, víz, stb., míg minden gyereket sikerül bekapcsolni a szimbolikus élethálózatba. Íme, elkészült a saját ökoszisztémátok!
Hogy megmutathasd, milyen fontos a háló bármely tagja, távolíts el valakit valami elfogadható indokkal. Pl. tűz vagy favágók elpusztítanak egy fát. A lezuhanó fa megrántja a zsinórt; mindenki, aki érzi a rántást, érzi a fa halálának következményeit. Mindenki, aki rándítást érzett, maga is rántsa meg a zsinórját. A játék addig megy, míg mindenki megérzi, hogy senki sem maradhat érintetlen, ha csak egy fa is elpusztult.
Előkészülhetünk ábrás lapokkal is, melyekből a résztvevők húznak.
(Joseph Cornell: Kézenfogva gyerekekkel a természetben. Magyar Környezeti Nevelési Egyesület. 1998.)
További játékok ITT.
