Újrahasználat (REuse) #
fotó: Ravin Rau, Unsplash
Az újrahasználat vagy továbbhasznosítás során ugyanazt az eszközt, tárgyat használjuk újra, mélyreható átalakítás nélkül.
Közben megváltozhat:
- a tárgy használója,
fotó: Darya Tryfanava, Unsplash
- vagy használati célja,
fotó: Jen Theodore, Unsplash
- esetleg kreatív átalakításon megy keresztül.
fotó: Javier Graterol, Unsplash
Használhatjuk az adott tárgyat az eredeti funkcióval megegyezően (pl. egy továbbadott ruhadarabot), vagy az eredetitől teljesen eltérő célra (pl. konzervdobozt színes ceruzák tárolására). Lényeg, hogy a továbbadott, vagy újragondolt, új életre keltett tárgy élettartamát meghosszabbítsuk, a tárgyat minél hosszabb ideig használatban tartsuk, így a lehető legkésőbb váljon végérvényesen szemétté.
Újrahasználat vagy újrahasznosítás? #
fotó: Vlada Karpovich, Pixabay
Az újrahasználat (Reuse) lényegesen különbözik a magyar nevében csak kissé eltérő újrahasznosítástól (Recycling). Az újrahasznosítás, vagy újrafeldolgozás a tárgyak alapanyagának hasznosítását, körforgásban tartását jelenti, melynek alapja a szelektív hulladékgyűjtés. Ebben az esetben összegyűjtik, megtisztítják, felaprítják, granulálják az anyagokat, majd az így keletkező másodlagos nyersanyagokat eladják, és újabb termék készül belőle. Mindkét folyamat a hulladék csökkentését szolgálja, de amíg az újrahasználat a hulladékmegelőzés eszköze, addig az újrahasznosítás már a hulladékkezelésé, és lényegesen több energiát, erőforrást igényel, emellett költséges folyamat. Újrahasználattal így megtakaríthatjuk azt az energiát, ami a termékek újrahasznosításához szükséges, és nem kell számolni a gyártás egyéb környezeti terheivel sem.
Kvízkérdés: Ellenőrizd a tudásodat!
Hulladékpiramis #
Forrás: https://nisiogroup.eu/wp-content/uploads/2023/03/waste_pyramid_HU.png
Napjaink hulladékgazdálkodási modelljét legegyszerűbben a hulladékpiramissal lehet szemléltetni, amely az Európai Unió által elfogadott öt lépcsős hulladékhierarchiát, a hulladékkezelés fontossági sorrendjét mutatja be. Az újrahasználat ebben a modellben a második helyen áll.
Az ábrán fentről lefelé haladva nő az egyes kezelési módok környezetterhelése, ezért arra kell törekednünk, hogy egyre inkább a hulladékkezelés magasabb szintjeire lépjünk.
Nézd meg a Nemzeti Köznevelési Portálon a témára vonatkozó tankönyvi fejezetet és ide vonatkozó ábrát is, itt!
Kvízkérdés: Ellenőrizd a tudásodat!
Az újrahasználat előnyei #
fotó: geralt, Unsplash
Az újrahasználati rendszerek és lehetőségek csökkentik a termelést és a fogyasztást, ezáltal az erőforrás-felhasználást, a hulladéktermelést, az üvegházhatású gázok kibocsátását és egyéb szennyezéseket is. Az újrahasználat így pozitív hatást gyakorol az emberek és a bolygó egészének egészségre.
Az újrahasználat szempontjai #
Ugyanakkor az újrahasználat is akkor lesz igazán eredményes és értelmes, akkor tud jól működni, ha szem előtt tartjuk a hulladékhierarchia első, legmagasabb szintjét, vagyis törekszünk a megelőzésre. A hulladékok jelentős része saját fogyasztási szokásaink eredményeként, a vásárlásaink során kerül be az otthonainkba, iskoláinkba, plébániáinkra. A hulladékcsökkentés legalapvetőbb módja ezeknek a szokásoknak az átgondolása, az egyéni fogyasztásunk és a plébánia fogyasztásának optimális szintre való csökkentése, a szükségleteink és túlzó igényeink megkülönböztetése.
fotó: stevepb, Pixabay
Legjobb, ha a vásárlásaink előtt megállunk és felteszünk magunknak néhány kérdést:
– Valóban szükségem, szükségünk van rá?
– Ha igen, beszerezhető-e használtan (újrahasználat!)?
fotó: Hjalte Gregersen, Unsplash
– Milyen gyakran használom majd? Naponta, hetente, havonta, vagy még ritkábban? Van-e lehetőség kölcsönözni, megosztó rendszereken keresztül használni (lásd még a tárgymegosztásról szóló alfejezetünket itt)?
fotó: Random Institute, Unsplash
– Mennyire tartós, meddig tudom használni?
– Valóban jobb lesz tőle az életem, az életünk?
– A választott termék az elhasználódást követően újrahasználható vagy komposztálható-e, illetve élettartama végén szelektíven gyűjthető-e?
fotó: SHVETS production, Unsplash
A fenti kérdéseket átgondoló tudatos vásárlással olyan mennyiségű és olyan összetételű tárggyal vesszük körül magunkat, amelyeket miután feleslegessé váltak továbbadhatunk, újrahasználhatunk, végső esetben pedig szelektálhatunk.
Az újrahasználat lehetőségei #
fotó: Shirley810, Pixabay
- Eldobható helyett tartós termékek, eszközök használata.
- Elromlott, elszakadt, sérült tárgyaink megjavítása, ahelyett, hogy lecserélnénk őket.
- Feleslegessé vált tárgyaink továbbadása eredeti formájukban, eredeti rendeltetésüknek megfelelően.
- Kölcsönzés, bérlés, közös-megosztott tárgyhasználat.
- Feleslegessé vált tárgyaink újragondolása.
Nézzük meg bővebben milyen lehetőségeink vannak az egyes pontokon belül:
1.Eldobható helyett tartós termékek, eszközök használata. #
fotó: Kym MacKinnon, Unsplash
Az egyszer, vagy rövid ideig használt tárgyakkal együtt kárba vész rengeteg anyag, és az előállításukhoz, valamint a szállításukhoz használt energia. Ráadásul – mivel az újrahasznosítás aránya alacsony -, még Isten gyönyörű teremtett világát is szennyezzük, mérgezzük általuk. A tartós, sokszor használatos tárgyak amellett, hogy jelentősen csökkentik a környezetterhelést, számunkra időt és pénzt is megtakarítanak.
Az alábbi felsorolás bemutat néhány lehetőséget – a teljesség igénye nélkül -, amivel érdemes élnünk. Ezek többsége ráadásul nem kerül nagy erőfeszítésbe, pusztán elhatározás kérdése.
2.Javítás, közösségi javítóműhelyek #
Törvényszerű, hogy ami elromolhat, az el is romlik, és egy eldobhatóra tervezett világban és az eldobhatóság kultúrájában szocializált társadalomban egyre nehezebb szakembert találni, főleg kisebb értékű tárgyak javítására.
Sajnos – különösen a kisebb értékű tárgyak esetében – sokszor olcsóbb újat venni, mint javíttatni. A teremtés iránt felelősséget érző ember számára azonban az első lehetőség mindig a javítás, amennyiben az megoldható. Ezt segítik elő a közösségi javítóműhelyek, amelyekkel külön fejezet foglalkozik. Olvass utána!
3.Feleslegessé vált tárgyaink továbbadása #
Érdemes félévente lomtalanítást végezni az otthonunkban azok után a tárgyak után kutatva, amelyek jó állapotban vannak, ugyanakkor mi már nem használjuk őket. Amire nekünk már nincs szükségünk, az más számára lehet nagyon hasznos. Ezeket a tárgyakat ne őrizgessük tovább, hanem adományozzuk, cseréljük, vagy adjuk el. Ezzel másoknak örömet szerzünk, és a rászorulókat is támogatjuk.
A használt termékek iránti kereslet egyre nő, ezért a továbbadásukra a segélyszervezetek, illetve a karitász mellett (amelyek nem mindig fogadóképesek) számos egyéb lehetőség kínálkozik, úgymint:
– Adományboltok, Cseriti [Második réteg 5-re mutató link]
– Újrahasználati központok [Második réteg 6-ra mutató link]
– Bolhapiacok [Második réteg 7-re mutató link]
– Garázsvásár [Második réteg 8-ra mutató link]
– Cserebere börzék [Második réteg 9-re mutató link]
– Internetes felületek [Második réteg 10-re mutató link]
Egyeseket közülük önkormányzatok, másokat civil szervezetek, megint másokat vállalkozások működtetnek, de nem elhanyagolható a lakossági kezdeményezések sokasága sem.
Természetesen nemcsak akkor érdemes ezeket a helyeket látogatni, ha szeretnénk megválni a számunkra feleslegessé vált jó állapotú tárgyainktól, hanem akkor is, ha nekünk van szükségünk valamire. Használt termékeket venni sokkal olcsóbb, mint újonnan beszerezni, és az olcsóbb ár nem jelent szükségszerűen rosszabb minőséget. Sőt igazi kincsekre, különlegességekre bukkanhatunk ezeken a helyeken.
A túlfogyasztás veszélye – az alacsony árak miatt – itt is fennáll, ezért vásárlás előtt soha ne felejtsük el feltenni legalább azt a kérdést magunknak, hogy „Valóban szükségem van-e rá?”
4.Kölcsönzés, bérlés, közös-megosztott tárgyhasználat #
A kölcsönzés kapcsán többeknek bizonyára elsőre a könyvtár jut eszébe, hiszen az a legtöbb településen megtalálható, és használata általánosan elterjedt. Az talán kevésbé közismert, hogy a könyvtárak között is szaporodnak a zöld könyvtárak, melyek a könyvkölcsönzés és a külön zöld polc, valamint az ökoklubbok, előadások mellett már egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak. Egyes könyvtárak például magcsereberét szerveznek. Mások nemcsak könyvet kölcsönöznek, hanem különféle használati tárgyakat is, például laminálógépet.
Számos eszközünket az élettartamának töredékében sem használjuk. A bérlés, kölcsönzés ezt az arányt javítja, valamint ennek köszönhetően kevesebb eszközt kell gyártani, és az egyenként megvásárolt sok tucat tárgy helyett végül csak egyből lesz szemét. Az sem elhanyagolható szempont, hogy kevesebb tárgyat kell tárolnunk, ha a ritkábban használt tárgyainkat kölcsönözzük, illetve béreljük. Ugyanakkor napjainkban erre kevesebb lehetőségünk van, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Ma inkább az jellemző, hogy használati tárgyaink mindegyike saját tulajdonban van.
Ugyanakkor terjed a közös-megosztott tárgyhasználat, amivel külön fejezet foglalkozik [Tárgymegosztás-alfejezetre mutató link]. Ez elsősorban a ritkábban, vagy alkalmanként használt tárgyak, eszközök (létra, fűnyíró, építkezéshez használt, vagy kerti szerszámok stb.) esetében jó lehetőség.
Nagyon jól működhet a megosztás egy erre nyitott plébániai közösség életében is, különösen, ha népesebb közösségről van szó. Elég egy e-mailt írni a listára arról, ha 1-1 napra szükségünk van valamilyen eszközre, és ha szerencsénk van, tud valaki kölcsönadni.
5. Feleslegessé vált tárgyaink újragondolása #
Előfordulhat, hogy egy adott tárgyat már nem tudunk, vagy nem akarunk eredeti funkciójának megfelelően tovább használni, ilyenkor jó megoldás, ha új feladattal látjuk el. Ez történhet a tárgy átalakításával (pl. régi csipkefüggönyből készített zsák gyümölcs- és zöldségvásárláshoz) vagy a tárgy átalakítása nélkül is (pl. autógumiból virágágyás).
Még a legelnyűttebb pólónak is van olyan része, ami törlőrongyként még tovább élhet, ahogy a régi, elhasználódott törülközőknek, plédeknek is nagy hasznát tudják venni például a kutyamenhelyek.
Egyetlen tárgy továbbhasználatának számtalan módja lehetséges. Gondoljunk csak a minden háztartásban megtalálható befőttesüvegre. Szánjunk rá néhány percet, hogy elképzeljük, hol vennék még jó hasznát, vagy hogy mi magunk mire használhatjuk még tovább a kiürült befőttesüvegeinket, majd vessük össze az ötleteinket az alábbi oldalon található ötletekkel.
Ha kellően fantáziadúsak vagyunk, és jó a kézügyességünk, hulladékból akár művészi színvonalú alkotásokat is készíthetünk, és az eredeti feladatától nagyon eltérő funkciót betöltő tárgyakat is megálmodhatunk, megvalósíthatunk. Ez már átvezet a kreatív, értéknövelő újrahasznosítás, az upcycling területére, amit űzhetünk kedvtelésből, de akár megélhetési lehetőséget is biztosíthat.
A lehetőségeink tulajdonképpen határtalanok, de azt érdemes szem előtt tartani – különösen, ha hobbink a hulladékok új tárgyakká varázsolása -, hogy tényleg szükség legyen az újragondolt tárgyra, akár nekünk, akár annak, akinek szánjuk. Ne csak azért alakítsuk át, hogy ne kelljen azonnal kidobni, mert ebben az esetben rövid kitérő után valószínűleg mégiscsak a kukába kerül.
A kézműves tevékenységre alkalmas csomagolóanyagainkat, hulladékká vált tárgyainkat (maradék anyagok, fonalak, üvegek, jégkrémes pálcikák, kartondobozok…) fel is ajánlhatjuk óvódáknak, iskoláknak, vagy pl. a plébániai hittantábor számára. A gyerekek ezeket az anyagokat használva fejlesztik a kreativitásukat (éppen a fenntarthatóság szolgálatában), megismerik az anyagokat, és közben megtanulják, hogy a hulladék érték, nem feltétlenül szemét.
Reméljük, hogy egyre többen, egyre természetesebb módon élünk az újrahasználat előzőekben ismertetett lehetőségeivel, és így egyre több hulladék keletkezését előzzük meg. Váljon rutinunkká a bennünket fenntartó rendszert, a teremtett világot, és ezzel együtt az embertársainkat, és önmagunkat óvó hozzáállás, kövessük a Bea Johnson (hulladékmentességet terjesztő blogger) által megfogalmazott 5R szabályt:
- Utasítsd vissza! (REfuse)
- Csökkentsd! (REduce)
Amit nem tudsz visszautasítani, vagy csökkenteni, mert valóban szükséged van rá, abból olyat válassz, amit – ha feleslegessé válik – majd újrahasználhatsz, komposztálhatsz, vagy szelektálhatsz.
- Használd újra! (REuse)
- Komposztáld! (Rot)
- Hasznosítsd újra! (REcycle)
Ismerjük fel, hogy a hulladékgazdálkodás velünk kezdődik! Mindannyiunk egyéni felelőssége a hulladék csökkentése, teremtett világunk regenerálása, Isten teremtett világba írt rendjének helyreállítása! Ha „olvassuk” Isten természetbe írt törvényeit, akkor észrevesszük, hogy a természetben nincs szemét, hogy az anyag körforgása biztosítja az élet tartós virágzását a Földön. Ha szeretnénk gyermekeink, unokáink számára is virágzó életet, kövessük mi is az isteni útmutatást, a természet példáját! Éljünk az újrahasználat lehetőségeivel, ezzel is kifejezve szeretetünket Isten és egymás iránt!
