Fotó: Painter06, Pixabay
Mi köze a kidobott kenyeremnek a klímaváltozáshoz? #
Fotó: Wesual Click, Unsplash
Döntéseink hatása
A helyes választás
Fotó: Kyle Nieber, Unsplash
Környezetvédelmi szempontból nagyon számít tehát, hogy mit eszünk – érdemes minél több helyi, és szezonális alapanyagot, és minél kevesebb hús-, és tejterméket fogyasztani. De az sem számít kevésbé, hogy mit nem eszünk meg, és a nem elfogyasztott, esetleg megromlott étellel, főzés során keletkező zöld hulladékkal mi történik. Az élelmiszerpazarlás a 21. század egyik komoly problémája – hogy mekkora, arról →itt találsz adatokat -, hiszen egyre jobban fogynak a megművelhető földterületek, a rendelkezésre álló vízkészletek, a szemétbe dobott étellel azonban ezeket a szűkös készleteket is elpazaroljuk. Az élelmiszer-pazarlással hozzájárulunk a klímaváltozáshoz, a talajszennyezéshez, a vízhiányhoz és a biológiai sokféleség csökkenéséhez, fajok kihalásához. A jó hír azonban az, hogy nagyon egyszerű, hétköznapi dolgokkal is tehetünk azért, hogy ez ne így legyen.
Mi az élelmiszerhulladék? #
Definíció
- Itt van például az Európai Unió definíciója, mely szerint élelmiszerhulladéknak számít „minden olyan emberi fogyasztásra termelt, tenyésztett, feldolgozott termék/alapanyag vagy annak egy része, ami más kezelési vagy tárolási körülmények között még fogyasztásra alkalmas lett volna.3
- A NÉBIH szerint pedig „élelmiszer-hulladékként kell kezelni a nem emberi fogyasztásra szánt, illetve az emberi fogyasztásra alkalmatlan élelmiszereket”.4
A meghatározás azért is nehéz, mert az élelmezési lánc különböző pontjain keletkezik élelmiszerhulladék, ezt a szerteágazó rendszert pedig kihívás egy rövid meghatározásba foglalni, hiszen
- mást jelent az élelmiszerhulladék a termelési szakaszban, ahol ez lehet jégkár vagy aszály miatt keletkező hulladék,
- más a feldolgozási szakaszban és a kereskedelemben, ahol általában a rossz logisztika vagy tárolási körülmények okozzák a veszteséget,
- és mást jelent a háztartásokban is.
Fotó: Juhele, Pixabay
Az Európai Unióban a legnagyobb pazarlók között tartják számon a háztartásokat is; a keletkezett hulladék 70%-a tőlük (→ Nézz utána itt! ), valamint a kereskedelemből és vendéglátásból származik. Itthon kicsit más ez az arány, nálunk a hulladék 62%-a a termelési és feldolgozási szektorban keletkezik és „csak” a maradék majdnem 40% érkezik a háztartásokból, kereskedelemből. A csak idézőjele nem véletlen, hiszen így is 65 kg élelmiszert dobunk ki évente fejenként. Ez egy átlagos felnőtt ember súlyával egyezik meg, egy 4 tagú családnál pedig már 260 kilogramm kidobott élelmiszerről beszélünk.
Persze a pazarlás elkerülése nem azt jelenti, hogy innentől még a csontot vagy az almacsutkák is meg kell, hogy együk, hogy környezettudatosak lehessünk!
Fotó, Clker-Free-Vector-Images, Pixabay
Elkerülhető / Nem elkerülhető
Fontos megkülönböztetni, hogy az élelmiszerhulladékunk elkerülhető, megelőzhető hulladékokból áll-e, mint például egy szelet kenyér vagy egy elfeledett és megromlott alma, vagy nem elkerülhető megelőzhető hulladékból. Ide tartoznak a csontok, a tojás héja, bár ezeket is lehet még hasznosítani, plusz „életet” adni nekik (erről bővebben → itt olvashatsz), és mik azok, amik ugyan elkerülhetőek megelőzhetőek lettek volna, de valami miatt (ízlés, egyészségügyi probléma, stb.) mégsem fogyasztottuk el.
Felhasznált irodalom
- Brian Wansink: Evés ész nélkül – Miért eszünk többet, mint hisszük?, 2014. Bp. HVG
Könyvek. - Hannah Ritchie – Max Roser: Environmental Impact of Food Production, 2020
- The state of Food Waste in Hungary, A report by the Agricultural Team of the Embassy
of the Kingdom of the Netherlands is Budapest, Hungary, 2018 - 5-6_Hullad%C3%A9k.pdf/
9212493f-8b97-4fb2-a3e4-e9f9aa967b1a
Fotó: Lenka Dzurendova
